Fejezet 9.

2013.12.08 16:50

 

Fejezet 9.

Írói megjegyzés:

Íme, az új fejezet! És mivel ennyire tetszet nektek Jess ezért most is szerepelni fog, és a történetvégén vár egy kis meglepetés titeket, J ja, egyébként utána jártam pár szereplő nevének, és rájöttem, hogy Amber nevét nem így kell írni, hanem így: Ambre. De ez kit érdekel? Nem igaz? Egyikőtök se kedveli annyira Ambre-t hogy ez érdekelje. Nem igaz? És engem se érdekel annyira, hogy most egyenként átböngésszem mind a 7 fejezetet és kijavítgassam, így maradok a szokásosnál. Nem tudom ki mennyire látta már a mangát, de szerintem ott a szereplők cukibbak, mint a játékban. Na, jó vannak kivételek, mint CASTIEL, de a legtöbb karakterre ez igaz.

Castiel

Még is ki ez a zizzent csaj? Első ránézésre olyan mintha, csak Amber egyik csicskását látnám. Nem is! Ő még Amberen is túltesz. Kezdek félni. Nem értem, hogy lehet Haru barátnője. Rosalyát még megértem, de ezt már nem. Nem, baj amíg Haru mellette van, addig úgy látszik, vissza fogja magát.

Később Harunak dolga akadt a suliban. Valami adminisztrációs ügyről beszélt ezért még visszamentünk a suliba. Amíg bement a D.Ö. K – ös terembe kettesben hagyott ezzel a plázacicával. Jó kicsit túlzásba esek, mert amúgy jó a stílusa, mert illik hozzá, de az első benyomás nem múlik el nyomtalanul. Egy fehér fölső, és short van, rajta ami felé egy olyan dzsekit vett fel, mint az enyém, csak rózsaszínben. Már mindenki ilyet hord?

  • Szóval te vagy Haru barátnője. – hagytam fel az elmélkedéssel, mert kezdet kínos lenni a csönd.
  • Ja. Te meg a pasija mi? – kérdezet vissza.
  • Ja. Az lennék. – válaszoltam neki. Erre elmosolyodott. – Valami vicceset mondtam? – vontam fel a szemöldököm.
  • Nem, csak tudod, nagyon hasonlítotok. – mosolyodott el. Még beszélgettünk kicsit, így jobban megismerhettem. Nem, is annyira rossz, mint azt elsőnek gondoltam.  Ha nem lenne Haru, még talán rá is hajtanák. Ekkor kinyílt az ajtó és Haru jelent meg.
  • Ha sokáig maradsz, akkor nem ártana beiratkoznod. Mert, ahogy ismerlek, nem csak simán meglátogatni jöttél. – mosolyodott el.
  • És milyen jól gondoltad. – mosolyodott el Jess is. Bementek a terembe és elintézték az adminisztrációs dolgokat, addig én a folyósón beszélgettem Lysandre - vel.
  • És mi a véleményed róla? – kérdezte hirtelen.
  • Nem rossz. Elsőre, azt hittem, hogy olyan mintha Amber lenne, de ahogy beszélgettünk, megismertem, és most az a véleményem róla, hogy nem is rossz fej. Nem beképzelt, és nem bájolog. Olyan mintha egy baráttal lennél. De ahogy elnéztem, szerintem tud gonosz is lenni, ha akar. – fejeztem be a csajelemzést. Mielőtt válaszolhatott volna kinyílt az ajtó és Haru, Jess és Melody lépett ki rajta.
  • Akkor kell még egy igazolvány kép és minden megvan. – mosolygott kedvesen Melody.
  • Nah, cica nekem el kell mennem, most próbálni a bandával. – karoltam át Haru derekát és magamhoz húztam, hogy megcsókoljam.  – Este hívlak. – kacsintottam felé, és elindultunk Lyssal próbálni. Épp, hogy elértünk a folyosó második részére, amikor veszekedés hangjait hallottuk. Pont abból az irányból ahonnan jöttünk.

Haru

Miután a fiúk leléptek rossz érzésem támadt. És a balsejtelmem be is igazolódott, amikor hirtelen feltűnt a színen Amber és a csicskásai. Ez nem maradt ott a parkban?

  • Azt hiszed, hogy, csak mert pár napja itt vagy és te vagy a középpontba tiéd lehet Castiel? – kezdet el ordibálni.
  • Aú! A fülem! Neked tényleg egyre idegesítőbb hangod van. – jelentettem ki miközben a fülemet piszkáltam. Asszem, ha így haladunk év végére megsüketülök. Mellettem Melody inkább visszahúzódott a terembe, míg Jess érdeklődve figyelte a műsort.
  • Hogy mi? – sipákolt tovább. Komolyan ennek fájna, ha öt percig csöndbe maradna?
  • Én a helyedbe elő se dugnám azt ronda pofád. – szólalt meg Jess is. Összenéztünk egy pillanatig és mindketten ördögien mosolyogtunk. Ez az! Reszkess szőke, mert beindultunk.
  • Tessék? – kontrázott a szőke.
  • Mi van süket vagy? Voltál már fülészeten? – kérdeztem tőle.
  • Ilyen külsővel megjelenni az utcán, már bűn. – folytatta Jess. – Még is mi ez a fölső? Mond csak turkálóból öltözöl, vagy ez anno egy zsák volt? És ez a nyaklánc. Most komolyan te jártatod itt azt az agyon sminkelt pofázmányodat, amikor ilyen olcsó ékszereket hordasz, mint egy Kilaris nyaklánc*? És ez a karkötő, komolyan ehhez már tehetség kell, hogy valaki így nézzen ki. – hordta le a sárga földig.
  • Ugyan mit is tudsz te a divatról? Ugye lányok? – fordult hátra a csicskásaihoz, de azok nem válaszoltak neki.
  • Sokkal többet, mint te az biztos. – jelentette ki Jess miközben a körmét nézte. – Anyám egy New York-i modell cégnél igazgató, így sokkal többet tudok a divatról, mint te. – erre nem tudott mit mondani a szőke csak tátogott, mint hal a vízben.
  • Na, gyerünk. Még a bazárba is be kell ugranunk haza fele, neked diákigazolvány képért. – mondtam Jessnek aki bólintott és hátat fordított a halt játszó Ambernek. asszem így hívják. Alig tettünk pár lépést amikor Melody kiáltását hallottuk. Meglepetten fordultunk hátra. Amber felemelt kezét Lysandre fogta. Hát ez meg? Csak nem meg akarta ütni Jesst? Asszem addig élt volna.
  • Köszönöm. – biccenttet egyet a fehér hajúnak. Amber felé fordult. – Jól jegyezd meg hercegnő! Velem ne szórakozz, mert rosszul jársz. És én még jobbik esett vagyok, mintha Haruba kötnél bele. – mondta halkan, úgy hogy csak mi halljuk. De még így is fenyegető volt a hangja.
  • Azért nem kell egy éjjeli gyilkosnak beállítani. – mondtam lazán. Mindenki meglepetten fordult felém. – De jobban jársz, ha rá hallgatsz hercegnő, mert volt már olyan, aki nem vette komolyan a figyelmeztetést. És tudod mi történt vele? – kérdeztem közel hajolva a szőkéhez, hogy az arcunk egy vonalba essen. Megrázta a fejét.
  • A drágaság csak egy évet bírt ki utána átiratkozott egy másik iskolába, sírva, könyörögve a szüleinek, hogy vigyék onnan. – válaszolt drága barátnőm. - Áh, milyen szép is volt.  – mosolyodott el Jess a visszaemlékezés hatására.
  • Vegyél vissza, nem hallooween van. Így olyan, vagy mint egy őrült. – szóltam rá. Ne hogy már jobban féljen tőle az a kis p*csa mint tőlem!
  • Olyan ünneprontó vagy! – nyavalygott. – Na, mind egy. Még egyszer köszönöm őőőőőőő – nézet Lysandre –re.
  • Lysandre. – segítette ki a fiú. Basszus! Pedig olyan jól szórakoztam.
  • Lysandre. – mosolygott kedvesen a fiúra. Hohoho! Tudom mit jelent ez! – Akkor ideje indulni nem Haru? – te kis álnok. Azt hiszed, ennyivel megúszod? Nálam fogsz lakni drágám elfelejtetted?
  • De. Sziasztok. Viszlát, drága. – csókoltam meg Castielt. Hagy sokkoljam már én is egy kicsit Ambert. Azt azonban csak Jess látta, hogy Castiel zsebébe csúsztatok egy cetlit. Még mielőtt elmentünk volna hallottam, hogy Lysandre megkérdezi Castielt, hogy:
  • Mi az a cetli a zsebedben? – elmosolyodtam. Bizonyára drága vöröském most fedezte fel a cetlit.
  • Ez az! – kiáltott fel. Eddig bírtam. Elnevettem magam.
  • Mi volt a cetlin? – kérdezte Jess.
  • A telefonszámom. – vigyorogtam rá.
  • Szóval megadtad neki a számod. – vigyorgott ő is. Tudtam mire megy ki a játék.
  • Rosszul köntörfalazol drágám. Ki vele! – szólítottam fel.
  • Ismereted azt a fiút? – sejtettem én, hogy erről van itt szó.
  • Nagyjából. Castiel legjobb barátja. Sokan félnek tőle a szeme miatt, de szerintem nem rémisztő. Amúgy kedves fiú, de nem túl bőbeszédű.
  • Szerintem sem félelmetes. Inkább különleges. – ábrándozott el. Asszem eltalálta Cupido nyila.

 

*Kilaris nyaklánc: nem tudom először is ki ismeri az animét és mennyire van képben, de amit az animex-en adnak részeket azoknak a mostani endingjében Kilari egy hastáncosnak van felöltözve és pont olyan nyakláncot visel, mint Amber. Bocsi, de ezt muszáj volt elsütni. Aki meg nem tudja, hogy miről van, szó az pötyögje be Youtube-ba hogy Kilari ending és keressen valami ahhoz hasonlót, hogy ratuta vagy vmi ilyesmit. Már nem tudom a címét.

Vége

Extrák:

Jess az- az Jasmine

 Ő Haru legjobb barátnője. Amikor Tokióba járt suliba akkor ismerkedtek meg. Eleinte Jasmine is olyan volt, mint Amber (plázacica), mert a szülei alig törődtek vele, de elkényeztették. De azért ő nem hisztizet azért, ha letört a körme. Amikor először találkozott Haruval ott kötött belé ahol, csak tudott. De Haru nem törődött vele, és megmondta neki, a tutit, és így leállt. Aztán a két lány összeismerkedet és kiderült, hogy nem is különböznek annyira. Spanok lettek és együtt terrorizálták, az Amber féléket. Amíg Haru mellette volt addig nem viselkedett Amberesen, de ha nem volt mellette, akkor szart keserűt a nép :D Ennyi lenne a két lány története.

Fejezet végéhez tartozó megjegyzések:

Csináltam képet Jessről itt van. de ha valami oknál fogva nem adná be, akkor felrakom a galériába is. A fb csoport adminjai közül valamelyiket megkérném, hogy írjon nekem üzit, mert meg szeretném kérni valamire.

Közérdekű közlemény:

Bizonytalan ideig inaktív leszek facen, mert az öcsém egyik osztálytársa jön hozzánk, és amíg nálunk lesz, addig én nem vagyok hajlandó haza menni (utálom!!!!) De nyugodjatok meg, mert közben írom a fejezeteket, nem fogom elhanyagolni, főleg úgy, hogy végre minden szereplő megjelent a színen. Vagyis majdnem mindegyik. Na, szóval a démoni krónikákra nem tudom ki kíváncsi, de elmondom, azoknak, hogy a második fejezet készülőbe van. Nah, jó nem fárasztalak tovább titeket, csak még annyit, hogy a bleach fanok figyelmét felhívnám arra, hogy az oldalamon van egy bleachos fanficcem, aminek nem rég raktam fel a legújabb fejezetét. Jó, vége van reklámnak.