2013.12.21 21:47

 

Mi baja Renjinek?

 

Egy újabb nap jött el Karakura városában. A diákok köztük Ichigo, Rukia és a többiek készültek az órára. Az óra 15 perc múlva kezdődött. Földrajz volt az első. Lassan Renji is betoppant az ajtón és leült a helyére. Észrevette, hogy Keyko nincs még itt. Tegnap óta nem látta.  Kezdet aggódni érte.  Közben visszagondolt, hogy mi történt tegnap.

-          Áú! - kiáltott fel Ichigo mert, Matsumoto oldalba bökte.

-          Mi baja Renjinek? – kérdezte izgatottan.

-          Honnan kéne tudnom? Mi vagyok én szerinted? – akadt ki a fiú.

-          Hm? De hát barátok vagytok vagy nem? – kérdezte a lány.

-          De-de. És ennek mi köze van ehhez? – dadogta a fiú. Nem nagyon tudott többet kinyögni, mert a lány folyamatosan közeledet az arcához közel. – Mássz már ki a képemből!  - nyögte ki a vörös.

-          Rendben. Akkor eljössz velem meg kérdezni, hogy mi baja?

-          Nem! Menj magad!

-          Ah! De az nem jó úgy. – Hisztizet Rangiku.

Rukia elhurcolta Ichigot amint Rangiku befejte a hisztit, mert, valamit sejtet Renjivel kapcsolatban.

-          Mi az? – kérdezte Ichigo. Még kicsit zavarban volt Rangikutól.

-          Azt hiszem, tudom mi Renji baja.

-          Hm? – tágult ki Ichigo szeme. – És mi az?

-          Észrevetted, hogy nincs itt Keyko?

-          Hm? Most hogy mondod. Gondolod, hogy miatta ilyen?

-          Csak annyiba vagyok biztos, hogy tegnap valami történt vele és Keykonak köze van hozzá.

-          Ebbe lehet valami. Derítsük ki hogy igaz-e.

-          Rendben. – bólintott a fekete és indultak is.

Renji az ablakon bámulva elmélkedet. Még mindig arra gondolt, hogy mi üthetett Keykoba. Amikor hozzá ért hirtelen valahogy furcsán viselkedni. Mintha…

-          Ráérsz egy percre? – szakította meg a visszaemlékezésben Rukia hangja.

-          Ő, persze. – válaszolt kicsit késve.

-          Mi történt veled tegnap?- Tért a lényegre Rukia.

-          Mi-mi? – jött zavarba Renji.

-          És mi köze hozzá Keykonak? – folytatta Ichigo a lényegre térést.

-          Hát, őőő. – dadogott a hadnagy.

-          Renji nekünk elmondhatod. Mi a barátaid vagyunk.

-          Ja. Úgy hogy ki vele. – mosolyodott el Eperke.

-          Rendben. – egyezet bele a hadnagy és részletesen elmondta, hogy mi történt tegnap.

-          Értem. – mondták kórusban.

-          Tanácstalan vagyok.

-          Hát ezek után nem csodálom. Biztos azért futott el, mert nem értetted a viccet és ezért inkább elmenekült.

-          Lehet. Hé! Te csak ilyen lazán beszólsz nekem?

-          Miért ne?

-          Na, várj csak!- fogta meg a hadnagy az ingjénél fogva.

-          Erről beszéltem. Rögtön felkapod a vizet amint valaki meg sért, még ha csak viccből is. Keyko meg nem az erős típusú emberek közé tartozik.. Gondolom meg ijedhetett, amikor bántottad.

-          Igaza van Renji!- erősítette meg Rukia. – Ha meg akarod szerezni, akkor meg kell tanulnod bánni a lányokkal.

-          Kicsit nehéz ezt komolyan venni a te szádból halva Rukia. – mondta Renji.

-          Mi? Mi mondtál?- kiáltott fel Rukia és lenyomott egy sallert Renji fejére.

-          Semmit. – mondta Renji és a fején lévő búbot simogatta. Ichigo annyira nevettet, hogy majd nem hátra eset. – Te meg min nevetsz?

-          Csak rajtad. Hogy annyira nem értesz a nőkhöz, hogy még Rukiához sem értesz. XD

-          Na mintha te jobb lennél. – szólt a lány közbe.

-          Hát… - csak ennyit tudott mondani, mert a hadnagy szinte a képébe röhögöt. Amikor már majdnem neki ment akkor megszólalt a csöngő és a tanár betessékelte őket az órára.

Elkezdődőt az óra és Renji egyre jobban kezdet aggódni Keyko miatt. Már öt perce becsöngettek de, ő még sehol. Közben a tanár elkezdte a névsorolvasást.

-          Kurosaki?

-          Jelen.

-          Abarai?- kérdezte a tanár, de választ nem kapott. – Abarai!

-          Hm? Ja, ő jelen. – nyögte ki a választ miután feleszmélt.

-          Rendben. Amashi? Hm. Vajon mi lehet vele. – elmélkedet a sensei és, már majd nem beírta hiányzónak, amikor hirtelen kinyitódott az ajtó és, a lány belibbent az ajtón.

-          Elnézést a késésért! – hajolt meg a lány. – Az igazgató nő feltartott. Valami versenyről meg fődíjról beszélt. Ezt meg a kezembe nyomta és azt mondta, hogy adjam át önnek. – hadart a tündérke, és átnyújtott egy borítékot.

-          Hm. Rendben. Ülj le a helyedre!

-          Igen is!- szólt Keyko és leült a helyére.

-          Lássuk csak! Áh. Szóval erről beszélt. Na, tökfejek és okoskák. Hamarosan lesz egy zenei verseny itt a suliban.

 

The end.

„A színfalak mögött” 1. rész.

Keyko: Remélem, legközelebb többet szerepelek majd.

Adri: Abban biztos lehetsz. /ördögi mosoly/

Keyko: Mégis mit tervezel?

Adri: Miért lőjem le a poént előre?

Ray: És velem mi van? Alig szerepeltem eddig.

Adri: Azért szerepeltél alig eddig, mert túl negatív vagy. Elrontod a hangulatot.

Keyko: Ebben igazad van. Tényleg lehangoló.

Ray: Hé, még itt vagyok. És mi az, hogy lehangoló? Ezért véged! / elkezdi kergetni Keykot/

Keyko: Miért csak engem üldözöl? Nem csak én gondolom így.

Ray: Azért mert hozzá nem érthetek ugyan is rajta múlik, hogy szerepelek-e vagy nem.

Adri: Ez igaz.

Ichigo & Rukia: Hello.

Adri: Sziasztok!

Ichigo: Hát ezeknek meg mi bajuk / Rámutat Keykora akit éppen Ray üldöz./

Adri: Áh, semmi. Csak Ray hisztizik.

Rukia: Eléggé furcsa.

Adri: Mi?

Rukia: Az hogy ilyenek. Közben a történet alapján meg olyanok, mint a két legjobb testvér. De most olyanok, mint két tökfej.

Ichigo: Tényleg. Ezért nem haragudnak meg az olvasók?

Adri: Áh. Ugyan. /legyint egyet/ Amíg a kedvükbe járunk addig nincs gond.

Ichigo: Te aztán lazán kezeled a dolgokat.

Adri: Hát nincs mit tenni. Tényleg valaki hiányzik.

Rukia: Ki?

Adri: A mi kis szerelmes hadnagyunk.

Ichigo: Ja, ő nem jött el azt mondta, hogy elég neki a történet nem akarja még jobban leégetni magát.

Adri: Értem. Ezért még kapni fog! /elkezd lángolni/

Ichigo: Hé, nyugi. Még a végén elkergeted az olvasókat. / leönti egy vödör vízzel/

Adri: Hé! Ez hideg. És egyáltalán honnan szereztél egy vödör vizet?

Ichigo: Itt volt a lábamnál.

Adri: Hé! Nem kéne már leállítani őket? / rámutat az ikrekre/

Rukia: Nem ártana. Még kellenek a történethez.

Adri: Áhá. Szóval te csak ezért aggódsz értük? /-.-’/ Ichigo szétszednéd őket? Mert menni kéne.

Ichigo: Rendben. Ti csak mennyetek én majd utánatok viszem őket.

Adri & Rukia: Rendben. Viszlát.