Fejezet 3. - Hova kerültünk
Fejezet 3.
Megérkezés, avagy hova kerültünk?
A nap, fényesen ragyogott a baba kék égen. Az időjárás kellemes volt, a levegő páratartalmát meg, hogy hány km/órával fújt nem tudom, mivel ez nem egy időjárás jelentés. Na, szóval az idő szép az utak dugig vannak és egy kisbuszból hangos kiabálás hallatszik, ami vegyül a kocsi rádiójából szóló förtelmes zenével.
- Yumichika kapcsold már ki azt a sz*rt! – ordított Ikakku.
- Miért? Olyan jó ez a szám. – nyavalygott az említett.
- Isten bizony megfojtom, ha nem kapcsolja ki! – sziszegte a Keyko, aki a hátsó ülések egyikén ült össze font karral.
- Egyet értek. – morgott mellette Grimmjow.
- Kapcsold már ki ezt a sz*rt öregem! Tönkre megy a hallójáratom! – panaszkodott Hisagi.
- Nem és kész! Nincs az- az Isten, hogy elkapcsoljak innen! – jelentette ki a tollas fejű.
- Ha nem kapcsolsz, el gyorsan kitekerem a nyakad! – morgott Grimmjow.
- Felakasztalak az első útszéli fára és agyon lőlek paintball puskával, ha nem kapcsolsz el erről a zenének nem minősülő sz*rról! – tette hozzá Keyko.
- Na, jó még is van! – kapcsolt el a tollas barátunk.
- Végre! – sóhajtott fel megkönnyebbülten Ikakku alias kopaszka.
- Hú, nagyon egy hullámhosszon vagytok! – fordult a tetkós a Keyko Grimmi páros felé.
- Problémád van firkált arcú? – morgott oda a kékség.
- Nekem ugyan nincs! – emelte fel védekező leg a karjait Hisagi. Ezután az út hátralévő részét csendben és békében tették volna meg, ha Yumichika nem találta volna meg mindig a lehető legszar*abb rádióadásokat. Első nek a Kossuth rádiót találta meg, utána a Bartók rádiót és egyéb politikai rádiót. Amikor végre átkapcsolt a Class Fm-re a társaság egy emberként sóhajtott fel. De az örömük nem tartott sokáig, mert hiába ment reklám a csatornán, amikor vége volt Justin Bieber Baby számát kezdték el adni. A társaság idegzete a 3. réflén után teljesen tönkre ment. Erre még az is rásegítet, hogy, Yumichika a fiatal szárral együtt énekelt. Ikakku kínjában már a kaszniba verte a fejét, az IchiRuki páros már bealudt, Hisagi füldugót használt, amit nem adott oda senkinek, Matsumoto zenét hallgatott az mp4-én, Orihime vidáman énekelte Justinnal együtt a kedvenc részeit miközben jobbra, balra dülöngélt, aminek következtében a kicsinek nem mondható mellei úgy pattogtak, mintha gumilabdák lettek volna. Ennek hála a mellette ülő Raynak elterelődtek a gondolatai, ugyan is a kék szemű szinte már csorgó nyállal figyelte a lány melleinek mozgását, amiből persze az érintett semmit sem vett észre. Keyko a telefonjáról hallgatott zenét a Sony fülhallgatóján keresztül és közben kárörvendve nézte a kötögetni próbáló Ishidát. A fiún látszott, hogy nem rajong ezért a zenéért és, hogy hiába próbálta magát lekötni, nem sikerült neki. A végén feladta és idegességében kettétörte az egyik kötő tűjét, amit aztán egész úton siratott. Chad csak nézett kifelé az ablakon teljesen kizárva a külvilágot, amikor meg unta Orihime melleit kezdte el tátott szájjal bámulni. A nagy nézelődésében még azt se vette észre, hogy a nyitott szájába berepült egy légy, így lenyelte. Toushiro Emilyvel beszélgetet. Renji meg leghátul tátott szájjal húzta a lóbőrt. Grimmjow idegei már a plafonon voltak, már lassan ott tartott, hogy az ablakba veri a fejét, amikor hirtelen valaki megbökte a vállát. Oda kapta a fejét, hogy megnézze ki volt az a bátor, aki ilyen állapotban zavarni merte, és meglátta, hogy csak Keyko volt az. A lány egy mp3 lejátszót tartott felé, amit a kékség örömmel (szinte már sírva a boldogságtól) elfogadott.
- Amikor kiszállunk, kérem vissza! – mondta a lány miközben az ablakon nézett ki.
- Azt majd meglátjuk cica! – válaszolt Grimmjow és bedugta a fülét, aztán elindította az első számot, ami egy Linkin Park szám volt.
Így már (majdnem) mindenki át tudta vészelni az utat. Amikor megérkeztek mindenki sietve hagyta el a kocsit ugyan is Ikakku babot evett reggelire és teli rakta gázbombákkal a kocsit. Keyko miután kiszállt nagyot nyújtózott. Jól esett neki a friss levegő. Csak ez után nézett körbe, hogy pontosan hova is jöttek. Miután jól megnézte a helyet elkiáltotta magát.
- Ikakku, hova az Isten picsájába hoztál te minket? – ordította teli torokból.
- Öööhm, egy erdőbe? – kérdezte félve a kopasz.
- Did you say (nem mondod?)? Ezt még én is felfogtam. Add ide azt a rohadt prospektust. – kapta ki a kopasz kezéből az ismertetőt. Miután jól átfutotta mérgesen kiáltott fel. – Te isten barma! Szerinted ez a hely hasonlít a leírtakra? – nyomta a kopasz pofájába a prospektust. – Rossz felé kanyarodtál te marha! – nézte a térképet a lány.
- Mi? – ment oda Ray is. – Te isten barma! – kiáltott fel ő is és már majdnem megverte a kopaszt azonban Orihime közbe avatkozott.
- Nyugalom Ray-kun! – csitítgatta a lány, miközben a karját magához (a melleihez) húzta. A fiú egyből leállt és vigyázzba kapta magát, az arcán pedig megjelent egy apró pír. Nem is csoda, hiszen nem véletlen állt vigyázzba. A lány ugyan nem vette észre, de a teste neki nyomódott a fiúnak, akinek lassan más is felállt.
- Hai! Érted bármit! – mondta a fiú.
- Akkor most mit csinálunk?- kérdezte Rukia.
- Nincs más választásunk, itt kell táboroznunk. – mondta Ichigo miközben fej vakargatva nézte a helyet, ami nem volt már, mint egy sötét erdő.
- Rendben. – egyezett bele sóhajtva Keyko.
- Végülis égész kassz ez a hely. Sok érdekes dolgot lehet majd itt csinálni! – mosolyodott el szélesen és ránézett a mellette álló Keykora.
- Eszedbe se jussson! – szólt rá Ray.
- Bagoly mondja verébnek. – sóhajtott egyet az érintett. Erre a bátyja elpirult Grimmjow pedig kiröhögte.
- idióták. – jegyezte meg higgattan Toushiro.
- Az nem kifejezés. – bólogatott mellette Emily.
Mindenki elkezdett kipakolni a kosúcsiból és elindultak táborhelynek alkalmas terepet keresni. Hamarosan találtak is egyet. Lepakolták a cuccokat és felállították a sátrakat. Ezután előkészítették a tűz helyét már csak fa kellett.
- Akkor ki megy el fáért? – kérdezte Ichigo. Mindenki egymásra nézett, aztán végül meg lettek az áldozatok.
- Majd én megyek. – sóhajtott fel Ray.
- Elkísérlek. – lépett közelebb hozzá Orihime.
- Nekem megfelel! – mondta mosolyogva és a karját tartotta a lánynak, aki elfogadta, és így egymásba karolva mentek fáért.
- Na, jó akkor várhatunk még a fára. – mondta Grimmjow.
- Jó akkor te is elmész fáért. – jelentette be Ichigo.
- Hogy mi? Nincs az- az Isten! – jelentette ki a kék hajú.
- Kár, pedig elkísértelek volna. – sandított rá a mellette álló Keyko. A kék hajú rögtön megváltoztatta a véleményét.
- Na, jó még is van! Akkor indulás tűzi fáért! – lelkesült be és már ment is. Mögötte kicsit lemaradva követte a lány, akit hamar bevárt és együtt mentek el tűzifáért. Addig a többiek elfoglalták magukat a tábor körül. Ikakku és Yumichika egy-egy magazint olvasva elvonult, Hisagi és Matsumoto elindultak körbe nézni a tábort, Ichigo és Rukia behúzódtak a felállított sátrukba, Ishida varrogatott, Chad elvonult a sátrába gitározni, Toushiro és Emily pedig egy farönkön ülve beszélgettek. Renji pedig elment aludni a sátrába.
Nem messze a tábortól Ray és Orihime tűzifát kerestek. Legalább is a lány, mert Raynak máson járt az esze.
- Mond csak Ray-kun. – szakította ki az ábrándozásából a fiút Orihime.
- Igen?
- Ugye itt nincsenek vadállatok? Farkasok medvék meg ilyesmik? – kérdezte félénken Orihime, miközben a fiúra nézett. Próbált a szerint viselkedni, ahogy Matsumoto mondta neki.
A kirándulás előtti este, Orihime lakása
- Itt lesz a remek alkalom, hogy meghódítsd! Holnap csomó alkalmad lesz, hogy elcsábítsd! – magyarázta lelkesen Rangiku.
- És, hogyan csináljam? – kérdezte Orihime. Erre az eddig tv-ző Keyko is oda fordult.
- Ez érdekesnek ígérkezik. – suttogta a mellé telepedő Rukiának.
- Használd ki az adottságaidat! Dobd be magad és csavard el a fejét. – magyarázta lelkesen Matsumoto. Erre a háttérben lévő Keyko majdnem elnevette magát.
- De, hogy használjam ki az adottságaim? – kérdezte elpirulva Hime.
- Hé Matsumoto felvilágosítást nem akarsz neki tartani? – kérdezte prüszkölve a nevetéstől Keyko.
- Azt, majd ha a dolgok összejöttek. – legyintett a nő. A kék szemű nagy szemekkel nézett a vörös hajú nőre, aztán nagyot sóhajtott.
- Mondjuk, használd ki, hogy férfiból van! A férfiak szeretik a gyenge lányokat, akiket meg lehet védeni. – kacsintott a lányra. – Amikor mondjuk, kettesben vagytok, akkor kérd meg, hogy aludjon veled, mert félsz.
- És mi lesz, ha nem megy bele? – kérdezte elpirulva Inoue.
- De bele megy. – mondta a tv-t néző Keyko hátra sem nézve. – Hidd, el nem fogja kihagyni.
- Rendben. – mondta a lány.
Visszaemlékezés vége
- Tudod, Ray- kun én nagyon félek a vadállatoktól este, egyedül. – mondta szégyenlősen a lány. – Nem aludnál egy sátorban velem? Legalább csak ma este? – nézett rá a fiúra.
- De, ne aggódj majd én, megvédelek. – húzta ki magát a fiú.
- Köszönöm! – ugrott a nyakába Orihime, aminek követeztében majdnem elesett, de végül megtartotta a lányt. Elpirulva karolta át a lány vékony derekát és szívta be annak csodálatos illatát.
- Nincs mit! De most már ideje, hogy visszamenjünk a táborba, mert a többiek aggódni fognak értünk. – tette le a földre a lányt. A valódi ok, ami miatt vissza akart menni a táborba, nem az volt. Az okot odalent kellett keresni, valahol a két láb között és a dudorodó nadrág alatt.
Eközben Keyko és Grimmjow már legalább egy órája járkáltak, amikor hirtelen rábukkantak egy elhagyottnak tűnő erdei kis faházra.
- Jé, egy faház. – csodálkozott a lány. Mindketten bementek és csodálkozva néztek körbe.
- Ahhoz képest, hogy nincs, itt senki elég jó állapotban van. – mondta Grimmjow.
- Vajon kié lehetett ez a ház? – kérdezte Keyko miközben tovább nézelődött.
- Nem tudom. – válaszolta kék hajú. Hirtelen megakadt a szeme valamin. – Hét találtam egy lépcsősort! Úgy látom, a pincébe vezet. Jössz? – nézett hátra a lányra.
- Igen, csak keresek valami lámpaféleséget. – mondta a lány. Hirtelen huzat támadt a szobában. – Te hagytad nyitva az ajtót? – kérdezte a lány.
- Én úgy emlékeztem, hogy becsuktam. Akkor lehet, hogy csak akartam. – vakarta a fejét a kék hajú. Közben a lány talált egy gyertyát, amit meggyújtottak és azzal világítva mentek le a pincébe. Amikor lementek a szobában hirtelen feltűnt egy árny és a lépcső felé vette az irányt majd lement a pincébe. Amikor a két fiatal leért nem éppen átlagos pince fogadta őket. Maga a pince egy szoba volt inkább, vagy még annak sem lehet nevezni, mert csak egy ágy volt benne. Miután megtalálták a lámpát jobban szemügyre vették a szobát. Tényleg nem volt más benne az ágyon kívül. Az ágy nem volt túl nagy, de nem is volt kicsi. Éppen elfért rajta két személy. Az ágy fejtámlája kovácsot vasból készült szépen megmunkált volt.
- Nem próbáljuk ki? – kérdezte mosolyogva Grimmjow miközben a lány elé lépett.
- Hm, mi van, ha azt mondom, hogy nem? – kérdezte kihívóan a lány.
- Akkor ez! – mondta a kékség és megcsókolta a lányt. A csók vad volt és szenvedélyes. A fiú keze betévedt a lány inge alá, így ott is tevékenykedett, aminek hatására a lány bel nyögőt a csókba. Amikor elváltak egymás ajakitól a lány liheget. Grimmjow mosolyogva nézte a lihegő lányt, miközben a szemei vadul csillogtak. Már amikor elsőnek találkozott a lánnyal akkor tudta. hogy ő más, mint a többi lány, pont ezért kívánt, sőt akarta, hogy az övé legyen. Csak is az övé. Mint derült égből villámcsapás, úgy csapott le a lány nyakára az ajkaival. Harapdálta, szívta a selymes bőrt, miközben a lány hosszúkás ujjaival bele túrt a hajába. Amikor végzett egy folt maradt a lány nyakán. De ő nem érte be ennyivel! Gyorsan szabadította meg a lányt az ingétől és folytatta felfedezést a lány testén. Keyko nagyon élvezte, ahogy a kék hajú ajaki hozzá érnek. Amióta szakított Renjivel azt hitte, nem fog találni másik olyan pasit, akit szeretni tudna, de tévedet. Amikor először találkozott a kékséggel azt, hitte, hogy csak egy izom agyú barom, aki mindig a farka után megy, de tévedett. Ahogy egyre jobban megismerték egymást, úgy lopta be magát a kékség a szívébe és most itt van vele, csak is vele. Hirtelen felnyögőt, mire a kékség még hevesebben kényeztette. Már nem bírta tovább egyik fél sem, így Keyko lehúzta a pólót a kékségről, aki egészen az ágyig hátrált vele. Hátra döntötte a fiút és ráült. Lassan közelítet a nyaka felé és elkezdte kényeztetni. Közben a fiú, a hátát simogatta. Egyszer, csak felült a kékség és az ölébe rántotta a lányt, hogy aztán szenvedélyesen falhassa annak ajkait. Miközben csókolóztak nem vették, észre, hogy egy árny van a szobában, aki lassan közelít feléjük, majd hirtelen eltűnik a fiú mögött.
Grimmjow, hirtelen furcsán érezte magát. Úgy érezte, mintha valaki belé bújt, volna, de nem gondolkozott ezen sokáig, mert az agyát kezdte elborítani a köd. Hirtelen lekerült a lányról a melltartó, így már csak a rövidnadrág és a bakancs volt rajta, de az se, sokáig, mert a fiú attól is megszabadította, aztán maga alá fektette. A fiú lecsapott a mellbimbójára és azt kezdete elkényeztetni. Az egyiket a szájával, a másikat a kezével. A fekete hajúnak nem voltak kis mellei, de nem is voltak olyan nagyok, mint Matsumoté vagy Orihiméjé, de a kékség ezt nem bánta. Sokáig eljátszadozott és közben hallgatta a lányból kicsal kéjes nyögéseket. Hirtelen abba hagyta a kényeztetést és felállt. A lány érdeklődve nézte, hogy mit csinál. Gyorsan kicsatolta az övét, utána levette a nadrágját meg a bokszerjét. Gyorsan ment vissza a lányhoz és folytatta az, amit félbe hagyott. Keyko, átkarolta a nyakát és közben a hajába túrt, ezzel még inkább felizgatva a fiút. Grimmjow, már nem bírta tovább. Széttárta a lány lábait. Berakta a járatba a már kemény tagját és elkezdett hevesen mozogni a lányban. A lány a hirtelen jött érzéstől felnyögött, de tetszett neki. Grimmjow gyorsan mozgott és a lány buja és kéjes nyögései csak fokozták ezt. A testéről folyt a verejték, de ő még továbbra is mozgott. Érezte, már nincs sok hátra. Még utoljára nagyokat lökött és aztán elérték a csúcsot, ahol mindketten felnyögtek, testük ívbe feszült. A kék vár még egy kicsit, amíg megnyugszik, aztán lecsapott a lány melleire, mire az ismét felnyögőt. Hirtelen felkapta a lányt és hevesen megcsókolta. Amikor elváltak lihegve néztek egymás ködös szemébe. A fiút hirtelen különös érzés fogta el és érezte, hogy már nem ő irányítja a testét. Ismét lefektette a lány és megint elkezdett mozogni. Egyszerűen nem bírt betelni a lánnyal, de nem bírt leállni se. Olyan volt, mintha valaki más irányítaná a testét. De nem tudott ezen sokáig rágódni, mert az élvezet elöntötte az agyát. Amikor elélvezett elkezdte, csókolgatni a lány finom bőrét. Hirtelen felültette a lányt magára. Az értette a célzást és már cselekedett is. Elkezdte mozgatni a csípőjét egyre gyorsabban és gyorsabban. Az csúcsón kéjesen felnyögött majd a fiú mellkasára feküdt. Hirtelen egy árny húzódott ki a fiú testéből, azonban ezt nem vették észre. Grimmjow felült és az ölébe húzta a lányt. Átkarolta annak karcsú derekát és szenvedélyesen megcsókolta. Amikor elváltak Keyko megszólalt.
- Lassan ideje lenne vissza indulni, mielőtt utánunk jönnének. – nézett Grimmjowra.
- Mindjárt. – fúrta az arcát a lány melleibe. Hirtelen azt érezte, hogy a lány finoman simogatja. Erre felnézet és megcsókolta a lányt, aztán felsegítette. Elkezdték összeszedni az elhajigált ruhadarabokat. Grimmjow épp megtalálta a bokszerjét, amikor látta, hogy a lány lehajol a ruháiért. Hirtelen megint megkívánta a lányt. Mögé lopakodott és átkarolta.
- Na, nem volt elég? – kérdezte kedvesen a lány.
- Nem, tehetek róla, hogy ilyen csábító vagy. – mondta és bele csókolt a lány nyakába. Tudta, hogy ezzel nyert ügye van.
- Rendben, de csak még egyet, utána vissza kell mennünk! – mondta a lány, miközben a fiú kezei a mellére vándoroltak.
- Rendben. – válaszolt és felkapta a lányt és visszafektette az ágyra. Miután végeztek és felöltöztek elhagyták a házat, de azt nem vették észre, hogy egy árny követte őket.
- Ha a bátyám meg tudja ezt nem fog repesni az örömtől. – sóhajtott a lány.
- Miért megbántad? – kérdezte a kék hajú.
- Nem, sőt élveztem. –mosolygott a lány.
- Akkor? Majd én, megvédelek a bátyádtól! – mondta.
- Rendben. – válaszolt Keyko és megérkeztek a táborba.
- Mi tartott ennyi ideig? Ennyi már három kört lezavarok. – mondta Ikakku.
- Csak találtunk egy régi házat és azt néztük meg. – válaszolt a lány miközben letette a fát.
- Na, persze. – folytatta a kopasz.
- Oké most, hogy már van bőven tűzifánk így holnap estig kibírjuk. – mondta Ichi. Ezután neki láttak vacsorát készíteni, ugyan is közben besötétedett.
- Mit szólnátok egy fogadáshoz? – kérdezte hirtelen Matsumoto.
- Milyen fogadás? – kérdezte Ichigo.
- Úgy hallottam, hogy ebben az erdőben van egy szellem. Állítólag régen lakott itt egy pedofil férfi, aki az erre járó fiatal lányokat, akik betévedtek ebbe az erdőbe megerőszakolta, majd megölte őket. Persze aztán elkapták, de a szelleme továbbra is itt kering és keresi az eltévedt lányokat, akiket aztán megerőszakol.
- Térj a lényegre! – mondta unottan Ikakku.
- Na, jó. Ha meg tudtok minket, lányokat ijeszteni akár egyikünket, valamilyen módón akkor minden lány az egyik fiúval alszik egy sátorban a táborozás végéig. Áll az alku? – kérdezte Matsumoto.
- Igen! – vágta rá örült mosollyal Grimmjow, miközben a kezeit dörzsölte.
- Miért is ne? – mosolyodott el Ray.
- Perverz. – szólalt meg mellette a húga.
- Ki kérem magamnak. Én nem vagyok perverz. A perverz ott ül melletted. – mutatott rá Grimmjowra.
- Én is benne vagyok. – szólt közbe Hisagi.
- Én is. – szólalt meg Ichigo.
- Jól hangzik! – szólalt meg Renji is.
- Ishida? Chad? Toushiro? – kérdezte Matsumoto.
- Engem hagyatok ki ebből. – szólalt meg Toushiro.
- Á, á nem úgy megy az! – mondta Matsumoto.
- Én is tartózkodok. – jelentette be Ishida.
- Tényleg, a lányokról jut eszembe, mi van Kiruval és Nellel? Nem úgy volt, hogy ők is jönnek? – kérdezte Ikakku.
- De nemsokára itt lesznek, ők is, csak ők, a megadott helyre mentek. – mondta szúrósan Keyko.
- Jól van már mondtam, hogy bocsi. – mondta Ikakku felemelt kézzel. Hirtelen kiáltásokat hallottak. Két alak közeledett feléjük, és ahogy közelebb értek ki lehetet venni, hogy kik is azok.
- Na, mit mondtam? - szólalt meg Keyko.
- Üdvözletem a népnek! – köszönt Kiru.
- Hello! – köszönt Nell.
- Jó, hogy jöttök épp most fogadtunk a fiúkkal, hogy ha megbírnak ijeszteni minket, akkor minden lány valamelyik fiúval, alszik. – újságolta Rangiku.
- Jól hangzik. És ha nem bírnak? - ült le Chad mellé Kiru.
- Akkor egy elhagyott faházban éjszakáznak amit Keyko és Grimmjow talált – mondta. - és Ádámkosztümben. – tette hozzá.
- Az, igen. – reagált a fekete hajú. – Rendben én benne vagyok.
- És te Tasuki? – kérdezte Keyko.
- Miért is ne? Jó mókának hangzik. – mondta a karatés lány.
- Na, akkor besötétedésig van időtök. – mutatott a lemenő napra a nő. – Ha nem sikerül, akkor tudjátok mi lesz. – fejezte be. Ezután a lányok szétszóródtak a fiúk pedig összeültek kupaktanácsra.
- Akkor találjunk ki valamit, mert nem veletek akarom tölteni az éjszakát. – mondta Grimmjow.
- Hanem Keykoval mi? – mondta Ikakku. – Hé Renji vetélytársad akadt. – röhögcsélt.
- Koncentrálj már! – vágta fejbe Ichigo.
- Szóródjunk szét és egyesével vadásszuk le őket. – mondta furcsán csillogó szemekkel Ray.
- Öcsém, te aztán nagyon nyerni akarsz! – nézett csodálkozva a feketére Renji.
- Na, ná mivel Orihime megkért, hogy aludjak vele egy sátorban, mert fél egyedül az erdőben lakó vadállatoktól. – válaszolt a fiú.
- De jó neked. – sóhajtott Ichigo. – Na, akkor indulás, mindenki legalább egy lányt próbáljon megijeszteni! Itt most egy hétről van szó vagy is 6 éjszakáról, amit a legtöbben egy lánnyal egy sátorban eltölteni! – mondta Ichi és szétszóródtak. Ichigo Rukiát vette célba. Óvatosan elbújt a lány mögött lévő bokorba és elkezdte azt zörgetni. Addig zörgette, amíg a lány oda nem ment. Amikor oda ment elkapta hátulról és a fülébe fújt. a lány akkorát sikított, hogy az egész erdőben lehetett hallani. Ichigo megnyugtatta a lányt, utána visszamentek a táborba, ahova nemsokára a többen is csatlakoztak. Hirtelen még egy sikítást lehetett hallani.
- Ez biztos Matsumoto volt. – ült le egy farönkre Keyko és Kiru.
- Hát ti? – kérdezte meglepetten Ichigo.
- Végig itt voltunk és élveztük a műsort. – mondta kárörvendő mosollyal Kiru. Erre Ichigo zavartan nevetgélni kezdett.
- Bele se fogj! – intette le a magyarázkodni készülő narancsot Keyko. – Akkor csak még rosszabban jössz ki a dologból. Egyébként minket is próbáltak megijeszteni.
- És?
- Az lett a vége, hogy mi ijesztettük meg őket. – vigyorgott Kiru. Hirtelen elő került mindenki és a tábortűz köré gyűltek.
- Nos, akkor mi nyertük meg a fogadást, tehát mindegyikőtök valamelyik fiúval tölti az éjszakát. – mondta vigyorogva Grimmjow és átkarolta Keykot. – Kifogás nincs. – tette hozzá.
- Nem is állt szándékomban kifogásolni. – mondta a lány.
- Akkor én Orihimével leszek. – jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Ray.
- Toushiro te Emilyvel leszel. – mondta Ichigo. A fehér hajú lány megrántotta a vállát. – Én pedig Rukia-val.
- Enyém Matsumoto! – mondta Shuei és átkarolta a vörös bögyös nőt.
- Akkor én leszek Ikakkuval. – mondta Kiru. A kopasz elpirult, de azért büszkén húzta ki magát.
- Rendben, akkor Nell te legyél Chaddal oké? – kérdezte Ichigo.
- Oké! - vont vállat a zöld hajú. Ezután mindenki elvonult a saját sátrába a párjával. Amint kiürült a tábor hirtelen egy árny jelent meg. Meg állt a sátrak előtt, és az első olyannál megállt ahonnan félreérthető zajok szűrődtek ki. Még egy kicsit várt aztán bement.
VÉGE