Fejezet 19- Az ok, amiért nem vagy alkalmas 1. : Egy váratlan ismerős
3, 2, 1 vége. A sípszó felhangzik, én pedig kiegyenesedek.
- Ai fantom vagy, ne hagyd, hogy az ellenség észrevegyen! Mira a dobásaid siralmasok!
- Te vagy siralmas, amikor próbálsz komoly lenni. – dörmögte a lány.
- Mondtál valamit? – kérdezte kissé dühösen az edző, mire a lány behúzta a nyakát és fejét rázta válasz kép. – Helyes! Amina a te dolgod az, hogy védd a palánkot! Jó lenne, ha ezt észben tartanád! Jess mi lenne, ha legalább egy percre befejeznéd a magánakcióidat? Hana mi lenne, ha legalább úgy csinálnál, mintha érdekelne a játék?
- Mi lenne, ha nem pofáznál bele mindenbe állandóan? – kérdezett vissza sötétkék hajú, miközben előhalászta a kulacsát.
- Te kis… - morgott ökölbe szorított kezekkel a férfi.
- Mi lenne, ha megnyugodnál? – kérdezte Haru. – Mind tudjuk, hogy feszült vagy, de hidd el, amikor eljön az idő mindent bele adunk. – vonta meg a vállát.
- Túl könnyen veszed. Ez nem piti verseny lesz. Tudom, hogy egykor a legjobbak voltatok, de az óta már változtak az idők. Jelenleg még a Csodák Generációjának szintjét sem ütitek meg. – mondta komolyan a férfi. Síri csönd támadt a teremben.
- Azt hiszed, nem vagyunk rá képesek? – kérdezte a kapitány.
- A jelenlegi szinteteken nem. Te vagy a csapatkapitány neked kéne össze tartanod a csapatott, és mint irányító a te feladatod, hogy irányítsd őket. De még erre sem vagy képes. El vagy szállva magadtól amióta leverted azt a kölyköt.
- Oh, igen? – kérdezte vészesen a lány. – Majd meglátjuk. – mondta, majd hátat fordított a férfinek és az öltöző felé vette az irányt.
- Ugye tudod, hogy most az önérzetébe gázoltál? – kérdezte Hana, miközben semmit mondóan nézett a férfire.
- Tudom, de csak az igazat mondtam. Sosem fogtok újra ragyogni, ha nem veszitek komolyan. – válaszolt.
- Chris. Megváltoztunk. Már nem vagyunk olyanok, mint rég, de egy valami nem változott. – sóhajtott a kék hajú.
- Mi? – kérdezte a férfi.
- Az, hogy még mindig te húzod a rövidebbet, ha belénk kötsz! – mondta fenyegető tekintettel, majd követve barátnője útját ő is elment.
- Hatból kettő. – sóhajtott Dajan. Ő lett a lányok másod edzője, ezért nem utazott vissza Amerikába. – Ezt most megcsináltad.
- Muszáj volt. – válaszolt a férfi.
- Chris épp most sikerült magadra haragítanod Hanat és Harut. Ők voltak a csapat alappillérei. Hanaból előtört a Vad Virág, Haruból pedig a királynő. Innentől kezdve nem nyugszanak, amíg el nem tiporják az ellenséget. Tudod te mit jelent ez? – kérdezte kicsit ingerülten a fiú.
- Tudom, de ha nyerni akarunk, akkor muszáj mindent felhasználni! – válaszolt a férfi.
- Chris. Hallod te magad? Épp most változtattad meg a két legjobb játékosodat, ráadásul a csapat szétesőben van, csak mert te a győzelemre koncentrálsz! Haru ellógja az órákat, csak dolgozatokra jár be, Hana be se jár az iskolába! Mindkettőjük teljesen kifordult önmagából! Hanat egyedül, csak Haru tudja helyre rakni de Harut ki fogja, hm? Nincs senki, aki el tudná nyomni a királynőt! – érvelt a fiú.
- De igazából van egy ember, akinek talán sikerülhet. – válaszolt komolyan a férfi. – Egy Császár dolga, hogy uralkodjon.
- Ne legyél már bolond! Haru jelenleg senkitől sem tűri el, hogy uralkodjon, felette legyen az akárki! Ráadásul az a kölyök ellenfélként tekint rá!
- Akkor változtassuk meg a nézőpontját! – válaszolt ismét komolyan a szőke hajú férfi.
- Chris nem csináltál már elég galibát? – kérdezte Dajan.
*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*
Még sosem láttam így viselkedni. Olyan volt, mint egy királynő. Érezni lehetet, rajta, hogy tisztában van az erejével. A diákok vegyes érzelemmel néznek rá. Vannak olyanok, akik félnek tőle, de tisztelik és vannak olyanok, akik szerelmesek belé, de félnek tőle. Az edzések során, amelyen a lányokkal közösen készülünk, egy nagyszabású amerikai versenyre nem szólunk egymáshoz. A légkör pár napja érezhetően megváltozott, ahogy a lányok kapcsolata Chrissel. A férfi valami olyat tett, amitől érezhetően neheztelnek rá. Semelyikünk nem tudja mi történt, amikor pedig Taiga, Ryouta és Tetsu megkérdezték Dajant csak annyit mondott nekik, hogy ez a lányok dolga, ő nem mondhatja el. Edzés végénél, mindig Haru lépett le elsőnek. Azonban, most amikor a kijárat felé haladt az kinyílt és egy vörös hajú fiú sétált be, mire Haru megtorpant.
- Te?! – kérdezte kissé ingerülten. Aztán úgy döntött, hogy nem foglalkozik az új jövevénnyel, azonban amikor elhaladt volna mellette a fiú elkapta a csuklóját.
- Kérlek Haru legalább hallgass meg! – kérte a fiú. Angolul beszélt, de jól értettem.
- Már megtettem, szóval most létszíves eresz el! – szabadította ki a karját, majd határozott léptekkel lépet volna kilépett az ajtón. Azonban ekkor újabb váratlan dolog történt: a fiú elkapta a csuklóját, magához rántotta, majd megcsókolta. A biztonság kedvéért, még magához is szorította. Aztán amikor eleresztette Haru lekevert neki egy hatalmas pofont, majd kitrappolt a teremből. A fiú követte és ezután síri csend telepedett a teremre amit Daiki tört meg.
- Ez meg ki a fasz volt? – kérdezte a szokásos stílusában. Az eddig mellette ácsorgó Hana elnevette magát.
- Castielnek hívják. Ő Haru exe. De úgy látszik nem sokáig. – mondta, majd elindult. Kifele menet lehetet hallani, ahogy hangosan gondolkozik: Vajon megéri a holnapot? Ezután újabb csönd telepedett a társaságra.
- Erre aztán nem számítottam. – sóhajtott Chris, majd a hajába túrt. – A lehető legrosszabbkor jött rá a kibékülhetnék a kölyökre.
- Csoda, ha megéri a holnapot. – értett egyet a barna bőrű. A többi lány csak csendben nézett eddig, majd elvonultak átöltözni.
A napok folyamán ez a Castiel nevezetű egyén többször is eljátszotta a csókolózási módszerét, aminek eleinte mindig pofon lett az eredménye, de az idő múlásával egyre kevesebbszer ellenállt már neki Haru. Furán éreztem magam. Ölni szerettem volna. Nem akárkit, hanem ez az amerikai ficsúrt.
*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*/*
- Figyelj Castiel. – szólalt meg Chris. Épp az edzésen voltak, amikor a férfi úgy döntött elbeszélget a fiúval. – Kérlek, add fel. Nem vagy alkalmas arra, hogy elbírj Haruval.
- Miről beszél? Nem sokára meg fog bocsájtani! Különben is régebben sem volt semmi baj, amikor együtt voltunk.
- Nem érted. Ő már nem az a Haru, akivel együtt voltál. Megváltozott. Nem érdekli más csak a győzelem. Eltapossa azt, aki az útjába áll, nem érdekli, hogy ki is az.
- Nem értem miről beszél. – rázta a fejét értetlenül a fiú.
- Arról, hogy Harunak most egy olyan valakire van szüksége, aki elnyomja a Királynőt és te ezt nem bírod megtenni.
- Királynő?
- A Királynő úgymond Haru elfojtott viselkedési formája. Az elnyomott egoizmus, ami a tudás miatt jött létre, létre hozta a királynőt. Eddig csak a pályán jelent meg, de a stressz és a nyomás hatására Haru elvesztette felette az irányítást és nem bírja vissza fogni. Ezért kell egy olyan személy, aki van olyan erős, mint ő, hogy vissza fogja ezt az úgynevezett egoizmust.
- Miért nem erősebb? – kérdezte a fiú.
- Azért, mert a királynő nem tűri meg, hogy elnyomják és uralkodjanak felette és ezzel csak kis időre sikerülne vissza fogni és azt érnénk el, hogy idővel erősebb lesz.
- Még mindig nem nagyon értem.
- Hamarosan megérted. – válaszolt a férfi, majd magára hagyta a fiút. A vörös elgondolkozva nézte a lányt. nem értette, hogy lehet, hogy a lány valakit tönkre tegyen, hiszen sosem tenne olyat. Vagy még is?
Vége
Bónusz: Kép Castielről
