Egy hosszú (kéjes) éjszaka
Kórhatár: 18+
Figyelmeztetés: durva, obszcén szavak, yaoi
Ez is olyan napnak ígérkezett számomra, mint a többi. Gyakori szokásomhoz híven, a mai napon se hagytam ki Ai, életének megrontását, az este eljövetelével pedig kezdődhet a kedvenc hétvégi elfoglaltságom: a mai éjszakai dugó partnerem megkeresése.
Igen élem az éltem. Sokan mondják, hogy az életvitelemmel egyszer elkapok valamit, de eddig még nem jött össze. Meg hát azért még én is ismerem az óvszer fogalmát. Hiába vagyok, fiatal azért még nem akarok apa lenni.
Miután elindultam, hogy bevessem magam a város éjszakájába kedvenc bárom felé vettem az irányt. Ez a hely nem volt más, mint a Kék Rózsa Bár ami főként melegek körében volt népszerű. Jó magam nem teljesen vagyok meleg. Nekem aztán mindegy, hogy az illető nő vagy férfi, amíg elvagyok vele nincs problémám.
Ilyen lenne az én életvitelem. Hétköznaponként látástól vakulásig melózok, hétvégén meg élem az életem. Bisex lévén nincs problémám az alkalmi párok keresésével, és így ha kedvem tartja, az egész hétvégére találok valakit, aki kielégít.
- Yo főnők a szokásosat kérném! – köszöntem az ajtón beérve és lepattantam a bárpulthoz, hogy aztán onnan szemlélhessem a mai felhozatalt. – Elég gyér a forgalom ma. – szólaltam meg.
- Még csak most kezdődött a hétvége. – válaszolt a pultos.
- Hát remélem azért később lesz végre valaki, aki felkelti az érdeklődésem. – mondtam miközben az elém letett italt kezdtem el kortyolgatni.
- Szörnyű vagy. – rázta meg a fejét rosszállóan a főnök majd elkezdte a poharakat tisztogatni.
- Nos, elvileg a Nagyfőnökék elhozzák egy ismerősüket szóval a remény hal meg utoljára. – folytattam nem is törődve a fenti mondattal. Könyörgöm, ha minden ilyen mondatot a szívemre vennék, már rég elküldtem volna mindenkit a halál faszába a munkahelyemen.
Gondolat menetemet az ajtó nyitódása szakította meg. Szép lassan elkezdtek szállingózni az emberek. Voltak köztük ismerősök és új arcok is, de ez nem tartott vissza attól, hogy ismerkedjek és lefoglaljam magam amíg Tontiék megérkeznek. Kérlek, igazi társasági ember vagyok. Még ha nem is látszik rajtam. Nem tudom, mennyi idő telt el mire a fentebb említet egyének megérkeztek, de addig is előre is bebiztosítottam az estémet. Mondhatjuk, úgy hogy, a dugás számomra a stressz oldás. Macerás meló, szállítmányozási ügyintézőnek lenni ráadásul egy nagy cégnél. Kell valami, amivel levezetem a feszültséget és ez még mindig jobb megoldás, mint az ivás vagy a bunyó.
- Nagyfőnök! Kisfőnök! Késtetek! – köszöntöttem őket. – Hölgyeim és uraim én most távozom! – hajoltam meg színpadiasan majd oda mentem az érkezettekhez. Csak ekkor vettem észre az új egyént. – Helló! Dik vagyok örvendek a találkozásnak! – nyújtottam a kezem egy bájos mosoly kíséretében a szemre való új egyénnek. Fehér haj, zöld szem, rózsaszínes bőr, és az a nem törődöm tekintet… kész nekem kell. Azt hiszem meg van az éjszakai partnerem.
- Victor. – válaszolt nem törődően, de azért a kézfogásból nem ez jött le.
- Ő az a hamerom, akiről beszéltem. – mondta Tonti. Ezután leültünk az egyik asztalhoz és neki álltunk beszélgetni. Vagyis… inkább én faggattam a fiút. Megállapíthatom, hogy a nem törődöm, külső egy csendes belsőt takar, aki ha kell, vissza tud szólni. Mit ne mondjak még jobban megkívántam. Mivel a nagyfőnök úgy is el volt foglalva azzal, hogy Sebby manduláját igyekezett kioperálni nyelvével. Milyen jó, hogy már felhagyott az orvosi szakmával…
- Miért nem hagyjuk magukra őket? Úgy csinálnak, mintha ki lennének, éhezve közben szinte a hét minden másnapján dugnak, mint a nyulak. – jegyeztem meg.
- Nos, rendben. – egyezett bele vonakodva. Vajon gyanút fogott volna? Vagy csak ennyire látszik rajtam, hogy mik a terveim vele? Hm, néhányan mondták már, hogy olyan tudok lenni, mint egy nyitott könyv, na de most igyekeztem visszafogni magam.
- Hé, nyulacskáim! Legalább a hotelig bírjátok ki! – szóltam rájuk mielőtt nagyon bele merültek volna egymás torkának felderítésébe. Mondjuk szerintem már lassan egymás gyomrában jártak amilyen hévvel csókolóztak.
- Nem feltétlen kell kibírni a hotelig. – jegyezte meg Tonti miközben szúrós pillantást lövellt felém, mire én elvigyorodtam.
- Igaz neked elég egy sötét utca is. Aztán csodálkozol, ha a rendőr megbüntet közszemérem sértésért és pszichológiai bántalmakért. Elvégre ki bírná ki épp ésszel, ha épp azt látná, ahogy az aktus közepén jártok? – kérdeztem széles vigyorral. Válaszul egy felém repülő poharat kaptam, amit épp sikerült elkapnom.
- Inkább húzzatok innen! Látom, nem én vagyok az egyetlen, aki nem bír magával! – jegyezte meg a Nagyfőnök.
- Parancs értettem! – tisztelegtem majd Victorral az oldalamon leléptem. – Ismerek egy nagyon jó helyet. Mit szólsz hozzá?
- Rendben. – egyezet bele. Úgy látszik Tonti nem tájékoztatta a szokásaimról. Gyakorlatilag egy bárányt küldött a farkas karjaiba.
- Ah, bocsi! Eszembe jutott, hogy a tárcám a lakásomban maradt. A megszokás átka, hogy mindig meghívnak így nem szoktam tárcát hozni magammal. Nem bánod, ha elugrunk érte? Itt lakok a közelben!
- Nem, bánom menjünk csak.
- Rendben. Akkor ennek örömére meghívlak majd. – mosolyodtam el. Amikor egy olyan utcába értünk, ami tökéletesnek bizonyult eljött az idő. – Erre rövidebb! – mutattam az utcába. Kissé gyanakodva ment be, de nem volt elég óvatos. Gyors mozdulattal a falhoz szorítottam és lefogtam a két kezét a térdem a két lába közé tettem.
- Mi- mit csinálsz?! – kérdezte felháborodva és kissé vörösen. – Eressz el!
- Ó ugyan miért tenném. Az is csoda, hogy idáig visszabírtam fogni magam. – mondtam gonoszkásan.
- Visszafogni?- kérdezte kissé rémülten. – De hát én férfi vagyok!
- Oh, férfi vagy nő nem számít. Nekem ezek nem számítanak, ha egyszer kiszemeltem valakit azt megszerzem magamnak! – mondtam, majd a nyakához hajoltam és elkezdtem szívni a nyakát. Próbált ellenkezni, de a teste nem tagadta meg a kényeztetésemet. Amikor meguntam a káromkodások és szitkozódások sorozatát inkább elhallgattattam egy csókkal. Látszólag annyira lesokkolta a dolog, hogy ellenkezni is elfelejtett. Nem voltam rest kihasználni ezt és alul is kényeztetni a nemesebbik részét. Erre már kicsit észhez tért. Imádni valóan festet, ahogy az arca eltorzult a kéjtől és az ellenkezéstől. – Biztos azt akarod, hogy abba hagyjam? Itt lent szinte mindjárt felrobbansz. – mondtam miközben továbbra is izgattam. Már nem volt ereje ellenállni. Két kezével görcsösen kapaszkodott belém, miközben a fejét a vállamra hajtva próbálta elfojtani a nyögéseit. Úgy döntöttem ideje haladni, így szépen kigomboltam a nadrágját és lejjebb toltam a boxerral együtt így már védtelen volt és megcsodálhattam ágaskodó hímvesszőjét. Nem voltam szégyenlős rámarkolni és tovább kényeztetni egészen addig, amíg el nem sült. – El sem hiszed mennyire sexy vagy. Nem bírok már tovább várni. – suttogtam a fülébe. Szinte majd felrobbantam odalent. Ha beszélni tudna már kiabált volna, hogy engedjem ki végre. Amint kiszabadítottam magam folytattam a tortúrát. – Látod, már alig bírom ki. – mondtam kissé rekedten. Nehéz önuralmat tanúsítani. Még pár körig szórakoztam vele aztán elértem a határaimat. – Az első alkalommal kicsit fájni fog, de hamar hozzá szoksz. – mondtam neki, de nem hiszem, hogy felfogta. Felemeltem majd szép lassan betettem neki. Vékony karjaival görcsösen kapaszkodott belém miközben igyekezte elfojtani a hangját. – Lazulj el! – utasítottam, miközben elkezdtem mozogni. Láttam rajta, hogy fáj neki, így igyekeztem eltalálni az érzékeny pontját. Nem kellet sokáig keresnem, amit egy hatalmas nyögéssel adott tudtomra. – Szóval itt a gyenge pontod. – mosolyodtam el és bele lendültem. Nem kellet sok és elélvezett én meg hamarosan mentem utána. Nem tudom mennyi idő telhetett el és hány kört mentünk, mire abba hagytam. – Mit szólnál hozzá, ha a közeli love hotelben folytatnánk? – kérdeztem miután felöltözött és átkaroltam.
- Ne-nem volt elég? – kérdezte pirulva. – Hiszen most végeztünk!
- Oh, ugyan kedves! Ez semmi se volt. Ha továbbra is velem tartasz, garantálom, hogy olyan extázisban lesz részed, amit még egy szűz pinája se tud biztosítani. – suttogtam a fülébe. Hangosan nyelt egyet. Vonakodni akart, de úgy látszott nem tud. Komolyan azt hiszi, hogy nem láttam mennyire élvezi? Hogy ösztönözzem kicsit elkezdtem simogatni a fenekét mire vörös lett az arca.
- Re-rendben! De, csak mert ragaszkodsz hozzá! – monda pipacs piros arccal, mire jutalmul kapott egy szenvedélyes csókot.
Ezután az éjszaka hátra lévő részét a közeli love hotelben töltöttük. Meg sem álltunk hajnalig. Lehet kissé túlzásba vittem ugyan is reggel nem nagyon tudott lábra állni.
- Ez a te hibád ne röhögj! – nézett rám mérgesen a padlóról ahol összeesett.
- Rendben mivel az én hibám ezért kárpótollak! – mondtam, miközben kimásztam az ágyból felkaptam a földről és az ágyra tettem. Szerintem mondanom sem kell, hogy ez után mi következett.
Vége